Mérföldkő a magyar tanárképzésben – Nánay Mihály a Mandinernek

Miért pont az Óbudai Árpád Gimnáziumot keresték meg azzal, hogy az egyetem átvenné a fenntartói jogait a tankerülettől?
Kimagaslóan színvonalas iskoláról, az ország egyik legjobb gimnáziumáról van szó. Ezt magam is meg tudom erősíteni, ugyanis tizenhat éve tanítok ott. Egy gyakorlóiskolánál azért is fontos, hogy színvonalas legyen, mert a tanárjelöltek ott végzik el a gyakorlatukat, ott szerzik meg az első élményeiket. Szintén fontos szempont volt, hogy olyan intézményt találjunk,  ahol nyugodt, konstruktív, a közös sikerekre nyitott hozzáállás jelenik meg, nem pedig parttalan viták. Így lehetőség nyílik arra, hogy az egyetem és az Árpád értékrendje szerinti közös, nemzeti értékeket hordozó sikereket építsünk.

Úgy tűnik, mégsem ússzák meg a vitákat, decemberben tüntettek a fenntartóváltás ellen.
Elképzelhető, hogy másik iskola esetében is hasonlóképpen lett volna, sőt talán nagyobb viták kerekedtek volna a megkeresésből. Ha a média megalapozatlanul azt a percepciót erősíti, hogy valami földindulásszerű változásról van szó, azzal nyilván képes hatást elérni az iskola közösségében. Az egyetem az iskola minden erényét megtartva azt tűzte ki célul és arra tett javaslatot, hogy e két neves intézmény a jövőben közös sikerekért fogjon össze, segítse egymást a további fejlődésben, amely egyaránt szolgálja a diákok és a hazai köznevelés egészének javát. Fontos, hogy a megfogalmazott, sok esetben félreértésen alapuló vélemények helyett az egyetem és a gimnázium által megosztott, hiteles információkból tájékozódjunk. Az említett tüntetés kapcsán fontos látni, hogy néhány tucat demonstrálóról volt szó.

Az ő véleményük is számít, nem?
Természetesen, minden eddig felvetődő kérdésre van megnyugtató válaszunk, és mind el is mondtuk személyesen, hiszen több fórumot tartottunk tanároknak, szülőknek és diákoknak. A kollégák, akik arról szavaztak, hogy legyen-e fenntartóváltás, kaptak egy rektori pecséttel és aláírással ellátott deklarációt, hogy mi az, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vállal abban az esetben, ha a tantestület mellette dönt. A szavazás végeredménye pedig meg­győző: majdnem 100 százalékos részvétel mellett a nevelők 62 százaléka támogatta, hogy az Árpád az NKE fenntartásába kerüljön. Csaknem kétszer annyian, mint ahányan ellenezték. Ez nem csoda, hiszen a gyakorlóiskolai státusz minden érintettnek kedvező lehetőségeket hozna, s alkalmat kínál arra, hogy az egyetem és az Árpád közös értékrendje szerinti még szebb eredményeket érjünk el. Biztos vagyok benne, hogy idővel a tartózkodó vagy ellenző kollégák is tapasztalni fogják a közös munka pozitívumait, értékteremtő jellegét. Egyes szülők és kollégák is kifejezték kételyeiket, ami a változás jelentőségénél és újdonságánál fogva érthető, ezért továbbra is fontos feladatunk valamennyi felmerülő kérdés megnyugtató megválaszolása, ahogy történt eddig is. Bizakodásra ad okot, hogy a találkozók eredményeként a kezdetben szkeptikus szülők közül is többeket sikerült megnyugtatni.

Az egyik sokat hangoztatott kritika, hogy a Nemeskürty István Tanárképző Karnak nem lesz matektanárképzése, márpedig az Árpád éppen a matematikában híresen erős.
Először is, az Árpád matek tagozata valóban különleges, ilyen az egész országban csupán néhány iskolában van. A gimnázium diákjainak több mint fele azonban valamilyen humán tagozatra jár. Igaz, hogy az Árpád „cégérén” markánsan látható a matek tagozat, iskolánk azért jóval szélesebb körben oktat magas színvonalon. Másodszor, az, hogy az egyetemen egyelőre nem indul matematika szak, természetesen semmiféle kihatással nincs arra, hogy az NKE, akárcsak a jelenlegi fenntartó tan­kerületi központ, az iskola és azon keresztül a hazai köznevelés egészének sikeréért dolgozzon, felelős fenntartóként az elérhető eszközökkel támogatva a gimnázium meglévő értékeit, s az új értékteremtő programokat, fejlesztéseket.

Így, hogy a fenntartó egyetem tanárképző karán nem lesz matematikatanár-képzés, a tantestület nem fogja automatikusan úgy megszabni az új kereteket, hogy az törvényszerűen a matek tagozat elsorvadásával jár majd?
Fordítsuk meg: a jelenlegi fenntartó tankerületi központnak sincs jellegéből adódóan  tudományos, szakmai feladata a matematikát illetően, hiszen iskolafenntartást végez, és nem kutatási vagy egyetemi oktatási tevékenységet folytat. Ezért sem látom megalapozottnak ezeket az aggályokat. Főleg, hogy az NKE deklarálta, hogy az eddigi egyetemi együttműködéseket megtarthatja az Árpád, így 

A Nemeskürty István Tanárképző Kar csak azokon a területeken fog előnyt élvezni, amelyeken képzései vannak. Nagyon fontos kiemelni, hogy az egyetem az Árpád egészével, annak valamennyi értékével szeretne közös sikereket elérni, támogatva és előmozdítva valamennyi jó kezdeményezést, meglévő sikereket, a kö­zösségek építését a nemzeti érdekek szolgálatában.

A Tanítanék Mozgalom szerint az NKE világnézetileg el­kötelezett fenntartónak számít, ezért a törvény értelmében a szülők körében is kellett volna szavazást tartani.
Arról mindenkinek lehet véleménye, hogy kik számítanak világnézetileg elkötelezettnek, de ez egy egzakt kérdés. Egyértelmű, hogy egy állami fenntartású egyetem, amely az ország közszolgálatát ellátó legfontosabb szakembereit képezi, nem tartozik az említett kategóriába. Az egyetem és az Árpád elköteleződése a nemzeti érdekek és értékek képviselete iránt vitathatatlan, így a két intézmény ezen alapvetés mentén is erősen kapcsolódik. A szülőknek a mi esetünkben véleményezési joguk van, az pedig természetes, hogy az eljárás során ennek kifejezésére meglesz és eddig is megvolt – például az említett alkalmakon – a lehetőségük.

Hogyan működik egy gyakorlóiskola?
A gyakorlóiskolák általában az ország legjobb gimnáziumai, és azonfelül, hogy a diákoknak magas színvonalú oktatást nyújtanak, gyakorlati lehetőséget adnak a tanításra a hozzájuk tartozó egyetemek hallgatóinak. Az ilyen intézményekben a tanárjelöltek pályaszocializációs, valamint csoportos tanítási gyakorlatok során megismerkednek az iskola miliőjével, a tanári munka jellemzőivel. Interjút készítenek az ott tanító tanárokkal, órákon, programokon vesznek részt megfigyelőként, majd pedig, ahogy egyetemi képzésük odaér, a negyedik évben elvégzik az egyéni tanítási gyakorlatot a gimnáziumban. Utóbbi nagyságrendileg két hónapos, ez alatt az idő alatt a tanárjelölt belép egy osztály életébe, és a vezető tanár irányítása, felügyelete mellett heti maximum hat-nyolc órát tart.

Amint a tanárjelöltek a negyedik évben elkezdik a gyakorlatot, az egyetem elengedi a kezüket, és tulajdonképpen a gimnáziumban folytatódik a képzésük?
Természetesen nem. Az NKE fokozottan gyakorlatorientált képzési modellje szerint nemcsak a gyakorlóiskolában tanító vezető tanárok fogják a tanárjelöltek munkáját követni, hanem az egyetemen is lesznek olyan mentortanárok, akik tizenöt-húsz fős csoportokban kezdettől fogva követik, mi történik a hallgatókkal, hétről hétre megbeszélik a tapasztalataikat, és tanácsot adnak, szemléletformáló, a tanári mesterségre, hivatásra felkészítő támogatást nyújtanak nekik. Úgy gondolom, remek képzési tervet sikerült összerakni a Nemeskürty István Tanárképző Karon.

A közös munkában rejlő számos más lehetőség mellett gondoljunk bele: a frissen képzett, motivált hallgatók sokszor olyan új, kreatív, érdekes módszereket, ötleteket hozhatnak be, amilyenek a rutinos kollégáknak sem feltétlenül jutnának az eszébe. Ebből egy szellemileg pezsgő légkör fog kialakulni, amely tovább erősíti a két intézmény közös, értékalapú céljainak előmozdítását.

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád